Sajnos gyakran tapasztalják az emberek, hogy kora tavasszal, az első vízszámla megérkezésekor az bizony jelentősen megnőtt fogyasztást mutat. Szintén baljós jele a csőtörésnek, ha elzárt fogyasztók mellett a vízórán lévő kis kerék forog.
Mi az oka, hogy elfagy a kerti csap, vagy a vízvezeték? Mit lehet ilyenkor tenni? Hogyan lehet a csőtörést javítani?
Fagykárok: hogyan előzzük meg a kerti csap és vízvezeték elfagyását
A vízvezetékek ajánlott fektetési mélysége a fagyhatár miatt Magyarországon 1-1,2 méter – tehát legalább ilyen mélyen kellene a teljes csőszakasz nyomvonalát elhelyezni. Az elfagyott vízvezeték kialakulásának az oka igazából, az ennek elmulasztásának következtében elvégzett rossz kivitelezés, a korrózió és a csövek elöregedése a leggyakoribb okok a csőtörések kialakulásának.
A kerti csapok esetén az aknát kell megfelelően téliesíteni, a vizet a fagy beköszönte előtt a rendszerből le kell engedni – az ehhez szükséges leeresztő szelepet (fagycsap) felszerelni. Ha vannak vezetékek fűtetlen helyiségekben, akkor ott érdemes a hőmérsékletet legalább temperálni.
A vízaknában lévő vízmérő is veszélyben van az elfagyás miatt. Az elfagyás következtében a mérőóra meghibásodhat, bepárásodhat, valamint a számlapját fedő üveg is eltörhet. Ezek cseréje elég költséges tud lenni, nem beszélve a csőtörés következtében elfolyt víz számlájáról. Érdemes tehát az aknát téliesíteni, pl. az akna tetejét belülről hőszigetelni, kívülről pedig a szél ellen valamilyen fóliával lefedni. Az aknát is lehet belülről szigetelni, valamint, ha vannak szabadon futó csövek benne, akkor azokat is betekerni.
Miből lehet elfagyásra gyanakodni? Mik a csőtörés tipikus jelei?
Az elfagyás és csőtörés jelei
A szabadon futó vezetékeknél szemmel is észre lehet venni az elfagyást, a földben lévő szakaszokon azonban ez nem lehetséges. Az elfagyás blokkolja a víz áramlását, így gyakorlatilag csökken a víznyomás, tehát kevésbé, vagy egyáltalán nem fog folyni a víz a csapból.
Az elfagyás következtében a víz térfogata megnő, ezáltal szétrepeszti a vízvezetéket, szétnyomhatja a kötéseket, tömítéseket, ami csőtöréshez vezet. A kifolyó víz komoly károkat tud okozni a ház alapjában is, valamint alámoshatja a járdákat, burkolt részeket, amik ennek következtében megsüllyedhetnek.
A csőtörés következtében a mért szakaszon megnő a fogyasztás, ezt az elszámolásokból szokták leginkább megtudni a fogyasztók. Célszerű gyakrabban leolvasni az órát, így előbb észre lehet venni, ha szokatlanul magas lenne a fogyasztás, ezzel csökkenthető az elfolyt vízveszteség.
Ha csőtörésre gyanakszunk, akkor meg lehet nézni, hogy elzárt fogyasztók mellett is pörög-e a kis kerék a vízórán. Ez ugyanis elég egyértelműen jelzi, hogy fogyasztók nélkül is átfolyik a víz az órán, tehát valahol minden bizonnyal csőtörés van.
Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?
Csőtörés bemérése és javítása
Abban az esetben, ha egy szabadon futó csőszakaszon történik a csőtörés viszonylag szerencsések vagyunk, mert ilyenkor egy vízvezeték szerelő ezt minden további nélkül javítani tudja. A rejtett – szemmel nem látható csőtörések esetén azonban bonyolultabb és költségesebb is lehet a javítás.
Először meg kell határozni, hogy hol van a csőtörés vagy szivárgás pontosan. Ezt a vizsgálatot műszeres bemérésnek szokták hívni. Az erre szakosodott cégek különböző eszközökkel és műszerekkel meghatározzák, hogy hol van a csőtörés pontos helye, majd ezt követheti a tényleges feltárás és javítás.
A műszeres vizsgálatnál több szempont is fontos lehet. Nem mindegy a cső anyaga, hossza, valamint az sem, hogy milyen a borítás az adott nyomvonalon (pl. földes, beton, térkő stb.), valamint az sem, hogy egyáltalán ismerjük-e, hogy hol vannak a vezetékek fektetve. Ilyen esetben célszerű konzultálni egy ilyen vizsgálatokra szakosodott szakemberrel, mert sajnos könnyen „lyukra” futhatunk, ha mi magunk próbáljuk meg kitalálni, hogy hol kellene felásni a kertet.
