Óvoda

ÓVODAI JÓ GYAKORLATOK - I. Óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése

A Kiskőrösi EGYMI sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodai csoportjaiban alkalmazott jó gyakorlataink hospitálások, intézménylátogatások, nyílt napok, konferenciák, műhelymunkák alkalmával megismerhetők, adaptálhatók.

A jó gyakolrlat neve: Óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése - fejlődési napló + egyéni fejlesztési terv javaslatok

A jó gyakorlat kifejlesztője: Lovász Edit, Hajósné Hertl Edit

A jó gyakorlat célja:

Óvodás korú gyermekekről olyan fejlesztő értékelés készítése, amelynek segítségével a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és szülők részletes, pontos képet tudnak alkotni a gyerek fejlődéséről. Nyomon tudják követni azt a folyamatot, amely lezajlik a fejlesztés során, és megismerik azokat az egyénre szabott fejlesztési javaslatokat, amelyek segítik az optimális képességkibontakoztatást

 Várható eredmények: A jó gyakorlat alkalmazása során a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és szülők reális képet kapnak a gyermek aktuális fejlettségéről. A mérési eredményeknek megfelelően az egyéni fejlesztést segítő módszerek, eszközök, játékok tárából választhatnak a gyermek szükségleteinek megfelelőt. A folyamatos, differenciált fejlesztés megvalósításának hatására a mérési eredmények megmutatják a gyermek fejlődését. Pedagógus váltáskor, csoportváltáskor, iskolába lépéskor ennek az egyszerű fejlődési naplónak a továbbvitelével támogatjuk a kollégák munkáját.

 A jó gyakorlat bemutatása:

A gyerekekről egyéni fejlődési naplót vezetünk, egyéni fejlesztési tervet készítünk. A naplóban történik az óvodás gyermekek aktuális fejlettségi állapotának évi két alkalommal történő regisztrálása, grafikonon történő ábrázolása, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, az aktuális fejlettségnek megfelelő egyéni fejlesztési javaslatok adása.

A fejlődési naplóban lehetőség van arra, hogy a gyermekre vonatkozó minden, a pedagógiai munkát segítő adatot rögzítsünk, a változásokat bejegyezzük, ezzel a gyermek fejlődését nyomon követhetjük, az óvodás évek alatt a szülőket, iskolába kerüléskor az őt átvevő pedagógust objektíven tájékoztathatjuk.

A gyermek aktuális fejlettségét az óvodai évek során tanévenként kétszer, szeptemberben és májusban a következő területeken regisztráljuk:

  • Szociális képességek (hangulat, magatartás, szereplési hajlam, kapcsolatteremtés, reakciója sikerre, kudarcra, szabálytudat, monotónia tűrés, közösségben elfoglalt hely, együttműködési készség)
  • Nagymozgás (állóképesség, egyensúly, mozgástempó, járása, futás, lépcsőn járás, tud-e hintát hajtani, kerékpározni, labdával bánni..)
  • Finommotorika (gombolás, cippzározás, gyöngyfűzés, kockákkal építés, formaberakók, kirakós, mintázás, nyírás, ceruza – ecsethasználat, nyomaték)
  • Kognitív képességek (figyelem, érzékelés, észlelés, különböző gondolkodási műveletek, emlékezet formái)
  • Orientációs képességek (Önmagához való viszony, tájékozódás térben, síkban, időben, relációk alkalmazása)
  • Kommunikáció (beszédkedv, szókincs, beszédtempó, hangerő, érthetőség, beszédhibák)
  • Játék (domináns játékmód, játékban elfoglalt hely, játék jellemzői, játékszerekhez való viszony, beilleszkedés a játékba)
  • Feladatvégzés (érdeklődés, feladattudat, feladattartás, feladatvégzés, munkatempó, saját, és más munkájának megbecsülése)

 Az egyes képességekre a gyermeknek pontokat adunk, területenként a maximálisan elérhető pontokhoz viszonyítva százalékokat számítunk. Az elért pontszámok százalékértékét Excel táblázatba írjuk, pókháló diagramokkal tesszük szemléletessé a változásokat.

Optimális esetben középső csoporttól már az egyes képességekre 5 pontot kaphat egy gyermek.

A mérések után minden gyermek személyre szabott egyéni fejlesztési terv javaslatot kap. A javaslatban olyan eszközök, módszerek, játékok sokasága áll a szülők, pedagógusok rendelkezésére, amelyekből gyermek fejlettségének megfelelően választhat.

Lovász Edit